A minap a barátnőmmel elmentünk egy céges rendezvényre. Nekem semmi közöm nem volt az eseményhez, de a barátnőm énekelt. Elvitt magával, beállítottam már az egész végére, csak az ebédre, de nem azért mert ilyen bunkó volnék, hanem mert 5 perccel indulás előtt hívott és csak a kocsiban derült ki, hogy oda megyünk. Ott volt egy haverunk is, aki a cégnek dolgozik, tehát jogosan vett részt a bulin. Bemegyünk, eszünk, egy általános iskola tornatermében volt a rendezvény szóval tanítás folyt. Hátul cigizünk a focizó 9 évesek mellett, aztán előre megyünk. Diskurzus a haverokkal, udvarias bólintás a régnemlátottaknak, aztán indulunk lassan, Ildikó még átöltözik ( ;) ) és várunk mert valami van. Állunk, cigizünk, hozzák az ajándékokat. HÁROM óriási reklám szatyor megpakolva a cég által forgalmazott termékekkel. Lévén ez egy élelmiszerforgalmazó cég minták a termékekből. Elmegyünk még egy kis kitérőre, mire hazaértünk már túl voltam egy élménybeszámolón az előző napi youtube-os körömről, ami a 90es évek zeneTV-tartalom felhozatalát boncolgatta (Vengaboyz, Aqua, Brooklyn Bounce..stb) Beérek a szobámba és megnézem, mit rejt a vagy 3 kg-s zacskó. Ott kezdődik, hogy citromlé. Aztán… tészta. Azt kiveszem, meglátom az instant lencselevest. Két CÉGES TOLL! Szalvéta! Almalé. Kisadagos mustár, majonéz! 2 csoki!! Egy konzervkukorica, mellette két tusfürdő, egy férfi és egy női. Egy két diszkrét prospektus és névjegy, aztán meglátom a csomag alján a sót… egy kiló sót. Megrázó felfedezést tettem. Egy háztartás alapelemeit tartalmazta a goodie bag. Ha belegondolok - ismervén a tulajt - olyan dolgokat akart belerakni a zacsiba ami illik az arculathoz, ami hasznos és segíti is a célcsoportot. Jelen esetben ez az élelmiszer volt. Attól, hogy élelmiszerben utazik, adhatna reklámpólókat, reklámbögréket, vagy reklámtakarót, neadjisten reklámautót (és tekintsünk el attól, hogy ebben a rétegben nem lenne pénz finanszirozni ezt a cégnek) viszont annak, aki kapja nem tudná fenntartani. Viszont az élelmiszerre mindig szükség van. Nagyobb szükség mint takarókra, pólókra vagy bögrékre. Tehát manapság Magyarországon az a helyzet, hogy az átlag dolgozók körében, amire a legnagyobb szükség van és a legnagyobb hasznát veszik, az az ÉLELMISZER!! Az alapvető élelmiszerek voltak csomagolva a bulin ajándékba. Segélycsomag! És hallom a fülemben hogy hazaér a háztartást vezető 2 műszakban szalagmunkázó háromgyermekes anyuka a goodiebaggel, már látom is, még liheg a hidegtől meg a kerékpározás bántalmaitól feldobja a konyhapultra a szatyrot, dörög a deszkalap, a mosogató csapjának a szemszögéből látjuk a jelenetet, és a nő elkezdi boncolgatni a zacskó tartalmát. Ő is leemelei a tésztát, ahogyan én, félredobja a tollat (MERT AZ VAN!!) és nézi tovább. Konzerv, instant, majd hátraszól a gyereknek hogy Misike, kaptunk csokit is!

 

 

*A félreértések elkerülése végett leszögezném, hogy nem a rosszindulat beszél belőlem ebben az irományban, hanem a megdöbbenés és nem a cég irányában tartalmaz negativitást, hanem a társadalom helyzete miatt.

A bejegyzés trackback címe:

https://mindmurder.blog.hu/api/trackback/id/tr661504272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása